Személyesen is meggyőződtünk a Valdobbiadene környéki dombok (colline) lenyűgöző látványában, prosecco vidékén járva.
Az északkelet-olaszországi Colline del Prosecco di Conegliano e Valdobbiadene egy olyan különleges terület, amely jellegzetes festői kilátást nyújt, valamint egy organikusan fejlődő táj, amely szőlőültetvényekből, erdőkből, kis falvakból és mezőgazdaságból áll.
A zord terepet évszázadok óta formálják a jellegzetes földművelési technikák. Ide tartozik többek között az a teraszos szőlőművelés, amely a Glera szőlő felhasználásával a legjobb minőségű Prosecco bor előállításához szükséges. A 17. század óta művelt területeken a teraszos szőlőművelésnek köszönhetően a lejtőkkel párhuzamos és arra merőleges szőlősorok révén különleges, sakktáblaszerű tájkép alakult ki, melyen falvak, erdők és mezőgazdasági területek váltakoznak.
A Prosecco egy olasz, legalább 85%-ban glera szőlőből készülő fehérbor, melyet hagyományosan habzóbor (spumante), gyöngyöző bor (frizzante), és „csendes bor” (tranquillo) változatban állítanak elő.
A bor elnevezése a Trieszt közeli Prosecco település nevéből jött létre. A Prosecco településen található kastély közelében már a 16. században készítettek fehér bort. A borral kapcsolatos első írásos emlék Fynes Moryson nevéhez köthető, aki 1593-ban látogatott Észak-Olaszországba. Írásában az italt Olaszország egyik leghíresebb boraként emlegette, Prosecho in Histria néven.
Le Colline del Prosecco di Conegliano e Valdobbiadene lett hivatalosan az ötvenötödik vidék Olaszországban, amely kiérdemelte a világörökség címet. A Prosecco jelölésért folytatott kampány 2008-ban kezdődött, és 2017 januárjában Olaszország hivatalos UNESCO bizottsága a borvidék mellé állt. A terület növényzetét védi a kulturális örökség nemzeti kódexében foglalt erdőkorlátozás is.
Egyszóval, gyönyörű táj, kiváló konyha, barátságos emberek és jobbnál jobb Proseccok!
Suhayda László
